A kompozíciós elemek egyensúlya több dologtól függ. A képen van egy fő pont, ahová a figyelmünk terelődik. Az elemek egyensúlyban kell legyenek, harmonikus egészet kell hogy alkossanak. Minél több tárgy, ember van egy képen, annál nehezebb jól komponálni. Pár tudnivaló hogyan érhetjük el ezt az egyensúlyt:

A meleg színek közelséget, melegséget, míg a hideg színek távolságot, hűvösséget jelentenek. A meleg színű tárgyak közelebbinek hatnak. A kép szélén lévő tárgy nagyobbnak hat, mint a középen lévő.

A jobb oldal nagyobb hatású, mint a bal.

Az előtér mélységet ad a képnek. Magasról fényképezzünk nagylátószögű optikával és az előtér tárgyai jelentéktelenné válnak, ha alulról akkor fordított hatást érhetünk el: az előtér tárgyai kihangsúlyozódnak.

A fő figyelem a legvilágosabb helyen összpontosul. Szilárd alapot jelent, ha a kép sarkai, szélei a sötétebbek. A fényes tárgy hangsúlyosabb, mint a sötét.

A szabályos alakú tárgy nagyobb hatású, mint a szabálytalan.

Figyeljünk a képen található vonalakra is. A függőleges és vízszintes vonalak megbízhatóságot, unalmas képet jelentenek. A sarkos vonalak ridegséget fejeznek ki. A párhuzamos vonalak rendezettséget, áttekinthetőséget mutatnak. Ha átlós vonalból sok van, akkor zavaros, nincs figyelmi központ. Az ívelt, hullámzó vonalak nyugodt képet mutatnak, de ha túlzott, akkor a hatás gyengül és nőies lesz. A merev, egyenes vonalak erőt, férfiasságot fejeznek ki. Az élesen meghajló vonalak vidámságot, cselekvést mutatnak. A hosszú függőleges, fent összeszűkülő ívek méltóságot, szépséget fejeznek ki. A hosszú vízszintes vonalak a nyugalom, a pihenés, a változatlanság kifejezőeszközei. A magas függőleges vonalak a méltóság és erő kifejezése. A párhuzamos átlós vonalak konfliktust és összeütközést mutatnak. A lágy vonalak ünnepélyes hangulatúak. A túl sok görbe és átlós vonal sokkhatást kelt.

A függőleges tárgy nagyobb hatású, mint a ferde.