1879. szeptember elsején született Budapesten. Már fiatal korától kezdve a fényképezés lelkes híve. Győrött egy amatőr fotográfus rajztanártól, valamint egy bécsi szakképzésen tanulta meg a fényképezés alapjait. Először 1903-ban a Vasárnapi Újságban jelentek meg a képei, a guminyomással készült rendkívül modern technikával rengeteg amatőr kiállításon aratott sikert. Főleg erőteljes, kifejező szociofotókat készített. Virtuozitásával már fiatalon nagy tekintélyt szerzett magának. 1912-ben „fényképészeti műintézet” néven műtermet nyitott Budapesten.
1914-ben indította a Fotóművészet című szaklapot, ami az első világháború kitörése miatt elég rövidéletű volt. Viszont a háború alatt folyamatosan jelentek meg Balogh háborús témájú képei a Vasárnapi Újságban.
A húszas években az Est-lapok munkatársa lett. 1925-től a Pesti Napló Képes Mellékletének vezető fotóriporteri munkatársa, majd a Fotóművészeti Hírek szerkesztője. A harmincas évektől kezdve a Magyar Film Iroda laboratóriumának vezetője, itt dolgozott 1944-ben bekövetkezett haláláig. 1934-ben Németországban egy kötet jelent meg, Das malerische Ungarn (A festői Magyarország) címen, melyben a képek többsége tőle származott. Jelentős szerepe volt az amatőrmozgalmakban, és változatlanul fontosnak tartotta a kiállítási szereplést.
Nevéhez köthetjük a korában igen nagyra tartott, és mostanában újra előtérbe kerülő „magyar stílus” létrehozását. Ezzel először Fotóművészet című lapjában találkozhatunk, a lényegét így fogta meg Balogh: „magyar levegő, derűs magyar ég” amivel inkább az idegenforgalom fellendítését, mint a nacionalizmust szerette volna szolgálni. A magyar stílus megszületéséről később így fogalmazott: „[…]A magyarfajta sajátos egyéniségét, természetes báját akartuk képbe foglalni, a magyar táj varázslatos szépségét megcsillogtatni a fény és árnyék különös játékában. Látod, valahogy így született a magyar stílus! Aztán kezdtek rákapni a többiek is. S mire észrevettük magunkat, tele volt az egész világ a magyar stílus dicséretével.” Képei nagyfokú kompozíciós fegyelemről, egyensúlyteremtő érzékről tanúskodnak.
A magyar falusi életet vidámnak, gondtalannak, romantikusan boldognak ábrázolja, amiért számos elismerést kapott itthon és külföldön egyaránt. Kiemelkedő a szerepe az idegenforgalmi kiadványok összeállításában, az iskolai szemléltetőeszközök létrehozásában, de még a vasúti kocsikban elhelyezett fényképek is Baloghnak köszönhetően jelentek meg.
Az 1992-ben alapított Balogh Rudolf díj a magyar fotográfia legrangosabb szakmai elismerése. A díjat minden év március 15.-én osztják ki.
Forrás: wikipedia
