• Fotó
  • Hasznos    Fotózás: Kislexikon | Ki-kicsoda | Tippek | Retusálás    Újságírás: Kislexikon | Alapismeretek | Ki-kicsoda | Tippek | Jog, Etika
  • LikeShop Termékek | Kosár | Kapcsolat | Pick-pack pont | Üzletszabályzat
  • Blog
  • Ki-kicsoda

    Bojár Sándor

    2010. 06. 02.
    Bojár Sándor, fényképész, sajtófotós, sportfényképezés, Autó-motor

    Magyar fényképész, sajtófotós, számos történelmi jelentőségű kép készítése fűződik nevéhez.

     

    1914. augusztus 16.-án született Szegeden. 1932-ben érettségizett, még ebben az évben megszerezte a mestervizsgáját a fényképész iskolában. 1934-től az Esti Kurír fotóriportere. Fő munkaterülete a riportfényképezés, és a sajtófotók készítése. 1939-től a Színházi Magazin közli képeit.
    Inkey Tibornál tanult és dolgozott a szakmai képesítésért, de a háborús események közbeszóltak, behívták frontszolgálatra. A háború után lépett be a Magyar Újságírók Országos Szövetségébe, és a Magyar Távirati Iroda fotográfusa lett, és 1948-tól számos vezető magyar lap munkatársa. Dolgozott a Színháznak, a Magyar Napnak, a Képes Sportnak, az Ország Világnak végül az Autó-Motornak. 1956-ban a Magyar Fotóművészek Szövetségének alapító tagja.
    Képei történelmi jelentőségűek. A nemzetközi viszályoktól és közéleti viharoktól sújtott XX. században képes maradt politikailag elfogulatlanul, hitelesen megragadni az eseményeket. Sajnos rengeteg képe pusztult el a világháború alatt, az MTI archívumban tárolt képek nagy része megkopott, az 56’os képeit a Belügyminisztérium vitte el. Megörökítette a walesi herceg 1935-ös látogatását, Horthyt, Szakasitsot, Rákosit, Kádárt és más politikusokat, közéleti személyiségeket. Kodály Zoltánt az Operaházban. Jelen volt Bárdossy László volt miniszterelnök kivégzésénél. Az első Kossuth díj átadásánál, és a Kossuth téri eseményeknél 1956. október 25.-én. Nem pusztán sajtófotókat készített, hanem valódi fotóművészeti alkotásokat hozott létre, aminek természetesen az idő haladtával történeti értéke is felértékelődik.
    1976-ban nyugdíjba vonult, mégis aktív maradt, ez idő tájban már az Autó-Motornak készített képanyagokat. 2 könyve is megjelent Sportfényképezés, és Fél évszázad pillanatai címen.
    Hosszú élete során számos díjjal jutalmazták munkásságát:
    • 1956, 1970: Árvízvédelemért-kitüntetés
    • 1971: A Haza Szolgálatáért ezüstérem
    • 1975: Nemzetközi Fotóművészek Szövetségének kitüntetettje
    • 1977: Munka Érdemrend bronz fokozata
    • 1981: MM nívódíja
    • 1986: Szocialista Kultúráért
    • 1991: Balázs Béla-díj
    • 1998: Aranytoll
    Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, a Magyar Fotóművészek Szövetségétől életműdíját már nagyon betegen tudta csak átvenni.
    2000. Január 31.-én hunyt el.
     
    wikipedia alapján