Ki-kicsoda

1914. augusztus 16.-án született Szegeden. 1932-ben érettségizett, még ebben az évben megszerezte a mestervizsgáját a fényképész iskolában. 1934-től az Esti Kurír fotóriportere. Fő munkaterülete a riportfényképezés, és a sajtófotók készítése. 1939-től a Színházi Magazin közli képeit.

Inkey Tibornál tanult és dolgozott a szakmai képesítésért, de a háborús események közbeszóltak, behívták frontszolgálatra. A háború után lépett be a Magyar Újságírók Országos Szövetségébe, és a Magyar Távirati Iroda fotográfusa lett, és 1948-tól számos vezető magyar lap munkatársa. Dolgozott a Színháznak, a Magyar Napnak, a Képes Sportnak, az Ország Világnak végül az Autó-Motornak. 1956-ban a Magyar Fotóművészek Szövetségének alapító tagja.

Képei történelmi jelentőségűek. A nemzetközi viszályoktól és közéleti viharoktól sújtott XX. században képes maradt politikailag elfogulatlanul, hitelesen megragadni az eseményeket. Sajnos rengeteg képe pusztult el a világháború alatt, az MTI archívumban tárolt képek nagy része megkopott, az 56’os képeit a Belügyminisztérium vitte el. Megörökítette a walesi herceg 1935-ös látogatását, Horthyt, Szakasitsot, Rákosit, Kádárt és más politikusokat, közéleti személyiségeket. Kodály Zoltánt az Operaházban. Jelen volt Bárdossy László volt miniszterelnök kivégzésénél. Az első Kossuth díj átadásánál, és a Kossuth téri eseményeknél 1956. október 25.-én. Nem pusztán sajtófotókat készített, hanem valódi fotóművészeti alkotásokat hozott létre, aminek természetesen az idő haladtával történeti értéke is felértékelődik.

1976-ban nyugdíjba vonult, mégis aktív maradt, ez idő tájban már az Autó-Motornak készített képanyagokat. 2 könyve is megjelent Sportfényképezés, és Fél évszázad pillanatai címen.

Hosszú élete során számos díjjal jutalmazták munkásságát:

Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, a Magyar Fotóművészek Szövetségétől életműdíját már nagyon betegen tudta csak átvenni.

2000. Január 31.-én hunyt el.

 

wikipedia alapján