A nők többsége szeret vásárolni. Vannak, akik imádnak vásárolni, és vannak, akik betegesen sokat vásárolnak. Ez a film tökéletesen bemutatja, milyen amikor a ruháink irányítanak minket.
A vásárlás egy olyan dolog, amit élvezni kell. Milyen boldog is az ember, amikor meglátja álmai cipőjét, és még egy sapkát is talál, ami tökéletesen passzol hozzá. Amikor felpróbálja, és azt látja, szinte ragyog a vadonatúj cipő a lábán, amin ott virít egy giccses márkalogó. Majd zacskóba teszik nekünk, mi kifizetjük és majd' szétvet minket az öröm. Két héttel később a cipő talpa lejön, elkopik az orra, pedig megvettük a drága és márkás ruhát. A sapka pedig kimegy a divatból, úgyhogy venni kell egy új cipőt, és egy új sapkát. Rebeca Bloomwood (Isla Fisher) vagy százszor megélte ezt, és sosem vallotta be magának, hogy boltkóros.
Rebeca újságíró, aki egy kertészeti lapnál dolgozik, amit gyűlöl, de kell a pénz. Barátnőjénél, Suze-nál ( Krysten Ritter) lakik, akinek kezd elege lenni az őrült vásárlásaiból, és mélyen reméli, hogy Beky észhez tér. Rebeca a fájdalmas tényeket számla formájában kapja meg egy nap, és őrült kifogásokat keres a hatalmas összegre. Elvileg ellopták a hitelkártyáját, gyakorlatilag viszont semmi baja a kártyának, a tulajdonosnak annál inkább. Újabb lelkiismeret-furdalás, de könnyen elmúlik.
Mint mindenki másnak, Rebecának is vannak álmai, mégpedig, hogy a legnevesebb divatlapnál, az Alette-nél dolgozhasson. A lány nem tétovázik, elmegy az állásinterjúra. Útközben persze rengeteg kirakat van, és megtalálja álmai sálját. Egy zöld sál, ami magabiztossá tehet az interjú alatt, feldobja a ruháid, és hát sál, szóval megkell venni. Mindössze 120 dollár, és mind a 12 hitelkártyája pont most mondja fel a szolgálatot. Ilyenkor el kell rohanni egy hot dogoshoz, és felkell vásárolni az összes ételt, csak hogy pár dollárt visszakapjunk. Rebeca pontosan ezt a megoldást választotta, és szokásához híven gyorsan kitalált egy történetet is, mért is olyan fontos az a pár dollár. A történet pedig a haldokló nagynéniről szól, aki valószínűleg él-hal a sálakért még a halálos ágyán is. Egy férfi ráunt a várakozásra, és a lány kezébe nyomta a pénz.
Új sál: pipa. Új állás: kihúzva. Betöltve tegnap, és megkapta a lány a tökéletes mindennel. Sebaj, a Dantay West egy lapcsalád, és a pénzügyes lapnál jelenleg is folynak az interjúk. Rebeca Bloomwood és a pénzügy? Ironikus, de ha egyszer benn vagy, benn vagy. Főhősünk annyit se tud persze a pénzügyi dolgokról, mint egy 9 éves. Képzeljük csak el: belépünk a főszerkesztő irodájába, nyakunkban a zöld sállal, kezünkben aranyos kis aktatáskával. Mikor megpillantjuk lehetséges főnökünket, rájövünk hogy ismerjük. A férfi, aki a pénzt adta a sálra, amit a nagynénénknek vettünk, aki haldoklik, vagyis nemlehet állásinterjún. A sálat az első asztal alá bedobjuk, és várjuk, hogy a főszerkesztő letegye a telefont. Neki is beugrik kik vagyunk, honnan ismerjük egymást, és kedves ember lévén megkérdezi, mivan a nénikénkkel. Remekül persze, megkapta a sálat. Akkor jönnek a kérdések amiről fogalmunk sincs, hogy hova tegyük a világban. Érdekes, hogy tudunk finnül is, ami persze nem igaz, csak feldobtuk az életrajzot. Betoppan az asszisztens, és átnyújtja a sálat, amit gondosan elhajítottunk valahová. Ilyenkor kimondjuk az első olyan dolgot ami eszünkbe jut, és hihetően hangzik. A nagynéni meghalt, borzalmas hír, és persze ránkhagyta a sálat. Ekkor már nagyon kényelmetlen helyzetben érezzük magunkat és összevissza beszélünk, majd gondolunk egyet, és sietősen távozunk. Ha ez nemlenne elég egy napra, a jelenlegi állásunk lehúzza a rolót, munka nélkül maradunk.
Ekkor Rebeca hazamegy és érkezik a telefon az adóbehajtótól. Az egyik a sok közül, akinek azt kell mondani, hogy Finnországban vagyunk, és nem érünk rá. Mitöbb, lábadozunk egy betegségből is. Ekkor Suze-nál betelt a pohár. Elő a számlákkal és a tequilával! Szépen bontogatják a borítékokat, és szépen lassan leisszák magukat. Suze-nak briliáns ötlete támad: írjunk egy olyat, amiben megmutatjuk mire vagyunk képesek, mennyire vagyunk tehetségesek. Ezt küldjük el az Alette-nek, és mivel utáljuk a pénzügyes lapot, küldünk egy levelet nekik is. Utóbbi nem rajongói levél, inkább egy részeg állapotban írt vélemény a főnökről, mellékelve 2 dollárral, amiből vehet magának valami normális göncöt.
Később egy telefonból kiderül, a két levelet rossz borítékba tették, vagyis a két dolcsi került az Alette-hez, a remekmű pedig a spórolós laphoz. Keservesen, de Rebeca megszerezte az Alette-hez címzett levelet, de amint kiderült, Luke-nak (Hugh Dancy), aki a főszerkesztő a pénzügyeseknél, kifejezetten teszett a lány írása, ezért felvette a csapatba.
Rebecának valahogy el kell helyezkednie a pénz világában, ami sikerül neki. Gyorsan észre veszik az emberek, teccik nekik amit ír, viszont senki sem tudja, ki ez a lány. Mindössze annyit tudnak, Ő a Lány A Zöld Sállal. A történet innen válik igazán izgalmassá, és még szórakoztatóbbá. Rebeca rájön, beleszeretett Luke-ba,aki szintén beleszeret a lányba, anonim boltkórosokhoz küldi barátnője, közben építgeti karrierjét és költi a pénzét. Vajon képes lesz ellenállni a vásárlási kényszernek? Le tud mondani még egy táskáról a barátnőjéért és a szerelméért?
Amikor ezt a filmet először nézi meg az ember nevet. Másodszorra kezdi elhinni, hogy ez egy betegség. Harmadszorra felteszi magának a kérdést: Én is ilyen vagyok? Igazán remek film, akinek felkeltette az érdeklődését, nézze meg, nem fogja megbánni!
