Film

Halál a hídon - Blow out

2012. 03. 12. • Szerző: rorygilmore
Halál a hídon - Blow out

Most tekintettem meg, és muszáj, hogy pár gondolatot megosszak erről a baromi jó Brian de Palma- John Travolta koprodukcióról.

 

Először is a cím, egy találó kis utalás Antonioni Blow Up (Nagyítás) című művére. Ott a történet középpontjában egy fényképész áll, aki a véletlen folytán egyik képén megörökít egy gyilkosságot. Az alaptörténet hasonlatos, csak itt a központi figura egy hangmérnök, aki miközben éjszakai zajokat felvenni megy ki a parkba, tanúja lesz egy merényletnek, melynek hangjait rögzíti is, valamint megmenti az egyik áldozatot, a fiatal és gyönyörű Sallyt.
A történet azonban ezután jelentős eltérést mutat. A Halál a hídonban sokkal erősebbek a thiller-i elemek, mint Antonioni alkotásában. A cselekmény izgalmasabban kibontott, a rendező nagy hangsúlyt fektet a feszültségkeltésre, egy komor, különös, ám mégis könnyen befogadható hangulat megteremtésére. Ezzel ellentétben, bár a Nagyítás kevésbé komor, már ha csak a színeket, a történetvezetést meg általánosságban a rendezést nézzük, mégis kevésbé tudunk a szereplőkkel azonosulni. A Nagyítás nagyobb hangsúlyt fektet a fényképész személyiségének, bohém, önző és kicsapongó életének bemutatására. A film egésze a 60-as évek brit művészvilágának körképét adja. Egy különös atmoszféra lengi körül, ami színes is meg érdekes is lehet, de mégis távoli és idegen. Meg kicsit taszító. Stílusa miatt, nem tudom miért, de nekem Bunuel jut eszembe. Legalább is valami miatt hasonló érzéseket váltott ki belőlem.
Na de, térjünk vissza a Blow outhoz! Kiemelném a film első 20 percét, a hangok felvételének, valamint ezek újrahallgatásának jeleneteit, valamint a tűzijátékos, szinte katartikus jelenetet, ami Pino Donaggio zenéjével szinte tökéletes. Talán az egyik legnagyszerűbb jelenetek egyike, amit eddig láttam! Már-már giccses is lehetne, de nem az! Ez a Travolta azért mégis csak tud valamit!
 
A másik , és talán legütősebb rész, természetesen a zárójelenet. Jack Terry (Travolta) egy készülő horrorfilmben használja fel Sally (Allen) utolsó sikolyát. Nem marad rejtve, hogy Terry magát okolja a lánnyal történt tragikus események miatt, és így, hogy a sikolyát újra és újra hallania kell, mintha önkéntes önmarcangolásra, vezeklésre ítélné magát. Döbbenetes erejű zárlat, egy igazán izgalmas filmhez!
Ismét itt a remek példa, hogy egy jó és izgalmas film drága és gigászi technika nélkül is létrehozható, egy remek rendező, jó színészek és izgalmas forgatókönyv kell csak hozzá!
 
Ha imádod a filmeket, és elsőként szeretnél további filmajánlóinkról értesülni, lájkold Facebook oldalunkat:

 


Szerző:
rorygilmore
Budapest

1984
Követem

« Előző cikk
Következő cikk »
Antikrisztus (Antichrist) - 2009, DVD ajánlóAntikrisztus (Antichrist) - 2009, DVD ajánló
"A makkok akkor is csak potyogtak a tetőre, és csak potyogtak... potyogtak. És csak haltak... haltak. És akkor értettem ...
Szavak nélkül mindent  - A némafilmesSzavak nélkül mindent - A némafilmes
Hogyan fogok én így 2012-ben 96 percen keresztül feszült érdeklődéssel figyelni egy némafilmet? ÉS aztán elkezdődik, és ...

Legnépszerűbb cikkek »
Vámpíros film – Alkonyat fanoknak kötelezőVámpíros film – Alkonyat fanoknak kötelező
Mi is lehetne hálásabb feladat annál, mint amikor egy kasszasiker filmből paródiát készíthet valaki. Az Alkonyat filmek ...

Hozzászólások

Új hozzászólás beküldése: