Gyóró történetében a demográfiai csúcs 1890-ben volt, ekkor 765 ember élt a településen. Jelenleg 383 lakója van a falunak. Nyolcvanheten már nyugdíjasok. Érdekesség, hogy a nők átlagosan hét-nyolc évvel idősebbek, mint a férfiak. Ez összevág a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi adataival, miszerint a nőknél Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb a születéskori várható élettartam, közel egy évvel meghaladva az országos átlagot.
Az tizennégy évvel ezelőtti adatokhoz képest hatvanheten laknak kevesebben a rábaközi településen.
Helyi közvélemény-kutatást végeztem, amiből szomorú jövőkép tárult elém. A fiatalok nem szívesen folytatnák életüket a faluban, fogalmazásuk szerint a „lelombozó körülmények” miatt. A legtöbben a közintézmények hiányát, bezárását fájlalták. 2007-ben az iskola, 2008-ban pedig az óvoda kapui csukódtak be véglegesen.
– Elzárták a gyerekek jövőjét, lehetőségeit- fogalmazott egy édesanya.
A kilenc óvodásért reggel fél 8-kor érkezik az autóbusz a ház elé és viszi őket a dénesfai óvodába. Délután fél 4-kor érkeznek haza. Ahhoz, hogy a gyerekeket feltegyék a buszra, az egyik szülőnek vagy nagyszülőnek otthon kell maradnia.
A gyerekeket egyébként nem viseli meg a távolság.
- Én szeretek utazni a buszon – bizonygatja az öt éves Kő Dalma, akinek inkább a délutáni alvás nem tetszik az óvodában.
A huszonhét iskolás a volán menetrend járatai szerint közlekednek Beledbe. Korán megismeri tehát a buszozás szabályait mindegyik korosztály.
A fiatalok azt is hiányolják, hogy kevés a munkalehetőség. A helyi Varga Fémszerkezetgyártó és Forgalmazó Kft-nél dolgozhatnak, s még egy esztergályos cég található a településen. A munkavállalás persze számukra még csak a jövő, az általuk többször is emlegetett szórakozási lehetőségek hiánya azonban a jelen. Szórakozni Beledre, Répcelakra, Kapuvárra, Fertőszentmiklósra, Sopron környékére járnak. Helyi lehetőségként marad a falunap és a búcsú, noha ennél többre lenne igény.
Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy korábban a fiatalok rendelkezésükre állt a volt iskola, mint ifjúsági klub. Valakik azonban – valószínűleg közülük – megrongálták az ablakokat és az ajtókat, és elég sok panasz érkezett rájuk a magatartásuk miatt.
Az lett a vége, hogy már kétszer elvették tőlük a klub kulcsát.
– Pedig nem volt igaz, amit terjesztettek rólunk – állítják, s szomorúnak tartják, hogy senki sem védte meg őket.
Felvetették, hogy, ha már nincs helyben szórakozási lehetőség, a falubusszal elszállíthatnák őket egy-egy közeli programra. Ettől az ötlettől viszont egyenlőre elzárkózik a polgármester, magatartásukra és a falu anyagi helyzetére hivatkozva. Ötvös László utal rá, hogy jobban ki lehetne használni helyben a művelődési házat, a könyvtárat, a sportolni vágyókat pedig a Répcementi Sportegyesület várja és fogja össze.
Az önkormányzat pénzzel is próbálja helyben marasztalni a fiatalokat. Ingyen telket vagy százezer forintos letelepülési segélyt ajánl nekik. (A faluban egyébként öt ház eladó, a legolcsóbbat 800 ezerért, a legdrágábbat 6 millió forintért kínálják.)
A polgármester szerint a falu általános fejlesztése növelni fogja Gyóró vonzerejét, népességmegtartó képességét.
– Pályázat útján elnyert pénzből új orvosi rendelő épül, ami megfelel az uniós előírásoknak. Szeretnénk megújítani a falu központját, a temetőt s két utcát, de más terveink is vannak – sorolta Ötvös László.
S szeretné megerősíteni a bizalmat a kis falu fiataljai iránt. Valószínűleg ez majdnem annyit ér, mint a letelepedési segély.
