Fontos leszögezni, hogy e könyv valószínűleg azok számára lesz tartalmas olvasmány, akik ismerik a filmet, vagy ha netán nem is volt alkalmuk ellátogatni a moziba, a mozgóképes alkotások és azok háttérmunkálatai iránt az átlagosnál nagyobb érdeklődést mutatnak. Mint minden forgatókönyv, úgy a Becstelen Brigantyké is a vásznon látható eseményeket veti papírra, jelenetről jelenetre haladva. Nem teljesen összefüggő szövegről van tehát szó, hiszen az egyes beállítások közötti vágások jelölése mellett a párbeszédek fölött az éppen megszólaló karakter neve is mindig látható. Emellett, a dialógusok között az alkotó mozgatja is a szereplőket: részletesen leírja minden lépésüket, egymástól való távolságukat, sokszor még a kamera beállítását is meghatározva.
A forgatókönyv elolvasása után érdemes lehet újra megtekinteni a kész filmet, melyet garantáltan más nézőpontból fogunk szemlélni. Ehhez hozzájárul persze a Tarantino-féle közvetlen és laza stílus, mely számos helyen megmutatkozik a könyvben: az amerikai filmes nem csak a párbeszédeket és a színészek utasításait írta le, hanem sok esetben azt is, hogy a nézőnek mit kell látnia, éreznie az adott jelenetnél, illetve, hogy egy-egy jelentősebb karaktert kiről mintázott. Emellett a forgatókönyv jócskán tartalmaz olyan jeleneteket és megoldásokat, melyek, a hosszúra nyúlt játékidő következtében végül nem kerültek be a filmbe. Tarantino több mint tíz éven át dolgozott a náci németekkel szembeszálló zsidó alakulat, a Brigantyk kalandjain, így érthető módon, sokszor átformálta művét. Ezek a kimaradt jelenetek remek kiegészítést adnak, sokszor pedig értékes háttérmagyarázatként szolgálnak egy-egy filmbéli momentumhoz. Furcsa módon tehát a könyv olyan összetett, magas szintű élményt nyújt, melyet a film önmagában nem lenne képes megadni. Bár az utóbbi évek jelentős és megkerülhetetlen mozgóképes alkotásáról beszélünk, a forgatókönyv elolvasása elengedhetetlen a hollywoodi sztárrendező művének teljes megértése szempontjából.
Varga Ákos
