A II. világháború hadműveletei során hatalmas hangsúlyt kaptak a különféle katonai kódok, illetve az azok megfejtésére irányuló törekvés. A szövetségesek ennek (is) köszönhették Hitler ellen aratott elsöprő győzelmüket. A britek a megfejthetetlennek hitt Enigma-kódrendszer feltörésének okán összetrombitálták a legnagyobb koponyákat (nyelvészeket, matematikusokat, mérnököket, stb.), akiket a dél-angliai Bletchley Parkba vittek, ahol a legnagyobb titokban dolgozhattak. Ők voltak a háború megnyerésének legfontosabb láncszemei. A zsenik közül is kiemelkedett a brit matematikus Alan Turning (Benedict Cumberbatch). Róla szól a Kódjátszma című film.

A kódfejtő csapat feladata az elfogott Enigma-üzenetek dekódolása volt. Ez pedig cseppet sem tűnt egyszerűnek, ugyanis a nácik minden nap más beállításokat használtak, így a kódfejtőknek kevesebb, mint 24 órájuk volt arra, hogy megfejtsék az aznapi üzeneteket. (Az ellenség mindig éjfélkor változtatott a rendszeren, majd reggel kezdtek záporozni az üzenetek.) Máris látható, milyen őrült versenyfutás volt ez az idővel. Minden egyes elvesztegetett nap emberéletekbe került…

Turning több tanulmánya is megjelent, az egyik legérdekesebb a Tudnak-e a gépek gondolkodni? című volt. A tudós egy gép megalkotásán munkálkodott, ami hamarosan a rögeszméjévé vált. Ennek az elektromechanikai eszköznek a lényege az volt, hogy képes volt viszonylag gyorsan ellenőrizni az Enigma-rotorok különféle beállításait, kizárva a lehetséges beállítások nagy részét. Kezdetben ez nem vezetett eredményre, mert töbszázmillió-millió-millió kombináció volt lehetséges. Hiányzott egy kulcs, amely meggyorsítja az üzenetek megfejtését. Ezt kellett mihamarabb megtalálniuk, különben a háború elveszni látszott… Turing ezirányú munkássága az 1970-es évekig titokban maradt. Becslések szerint az Enigma megfejtése Európában mintegy 2 évvel rövidítette le a második világháborút és kb. 14 millió ember életét mentette meg.

Ez tehát a Kódjátszma című film egyik (nagyobb) része. A másik maga Alan Turning személyiségének bemutatása. Aki amellett, hogy rendkívül zárkózott és introvertált volt, meglehetősen frusztrált is, míg kollégáival meglepően arrogánsan viselkedett. A gőzt szerencsére ő is kiengedte, merthogy atletizált is, főként futott, ráadásul elég profi szinten. (Talán kevesen tudják, hogy az 1948-as londoni olimpián való részvételét sérülés hiúsította meg.) Turning deviáns viselkedéséhez nagyban hozzájárulhatott homoszexualitása miatt a társadalomból való kitaszítottsága. (A másság akkoriban teljesen elfogadhatatlan, erkölcstelen és így büntetendő volt.) Benedict Cumberbatch alakítása nagyszerűre sikeredett, én magam egyedül azt bánom, hogy – sajnos – nem eredeti nyelven volt szerencsém megtekinteni lenyűgöző játékát. Zavarodott, dadogós beszédéhez ez minimum dukált volna, ahogy pár éve a Király beszédében (2010.) az Oscar-díjas Colin Firth is angolul parádézott.

A Kódjátszma több jelölést is, szám szerint nyolcat gyűjtött, ráadásul elég jelentős kategóriákban. Legjobb film, rendező, férfi főszereplő – Benedict Cumberbatch, női mellékszereplő – Keira Knightley, adaptált forgatókönyv, látványterv, vágás és filmzene. Mégis valahogy úgy érzem, hogy a film könnyedén úgy járhat, mint tavaly az Amerikai botrány, vagy azelőtt a Félszemű (2010.). Az említett alkotások 10-10 Oscar-jelölést kaptak előzetesen, hogy aztán a gáláról üres kézzel távozzanak… És, hogy miért gondolom ezt? Hát, mert volt már egy nagyon hasonló film több mint tíz éve… Egy perce van mindenkinek, hogy megfejtse a rejtvényemet!

Bizony-bizony, a 2002-es Egy csodálatos elméről van szó! Igaz ugyan, hogy a szóban forgó alkotás története a háború utánra datálódik, de a különc matematikus (John Forbes Nash, Jr) adott, meg persze a kódfejtés és titkolózás, plusz a komoly mentális zavar itt is-ott is, szóval nagyon is helytálló az összehasonlítás! Ráadásul a jelölések tekintetében is döntetlen az állás: 8-8! Ha azért az alakításért Russel Crowe nem kapott Oscart, akkor ezúttal Benedict Cumberbatch sem kaphat(na). Nyilván nem ahhoz az alakításhoz fogják hasonlítani a mostanit az ítészek, hanem az ideiekhez, de valahogy akkor sem érezném igazságosnak. Ez persze csak az én egyéni véleményem. Viszont az Egy csodálatos elme anno begyűjtötte a legjobb film, a legjobb rendező – Ron Howard, a legjobb női mellékszereplő – Jennifer Connelly és a legjobb adaptált forgatókönyv díját, amivel nem is lehet nagyon vitatkozni. Mivel a Kódjátszmát is szinte hajszálpontosan ezekre jelölték, így elvileg lenne is esélye, de… Nem fogja egyiket sem megkapni – szerintem. A Csodálatos elme további jelölései: legjobb vágás, smink és maszk, filmzene. Ezek is szinte ugyanazok, mint most! (Smink és maszk helyett látványra jelölték a Kódjátszmát.)

 

Értékelés:

7,5/10

 

Kódjátszma – The imitation game (2014)

R.: Morten Tyldum

Fsz.: Benedict Cumberbatch, Keira Knightley, Matthew Goode, Charles Dance, Mark Strong, Rory Kinnear, Allen Leech, Tuppence Middleton, Tom Goodman-Hill.

114 p.

 

Oscar-díjak és jelölések:

  • Legjobb film jelölés
  • Legjobb rendező jelölés: Morten Tyldum
  • Legjobb férfi alakítás jelölés: Benedict Cumberbatch
  • Legjobb női mellékszereplő jelölés: Keira Knightley
  • Legjobb adaptált forgatókönyv jelölés
  • Legjobb látványtervezés jelölés
  • Legjobb vágás jelölés
  • Legjobb filmzene jelölés

Előzetes: